A legjobb TV vagy kivetítő kiválasztása, leggyakrabban nem vesszük észre, hogy a vásárlás előestéjén a fő következtetés néhány csoda által néhány fontos paraméter mérésével történhet. Az egyik a gammagörbe, amely objektíven mutatja a kedvelt modell színképességét. Mielőtt elmagyaráznánk, hogy a gamma hogyan befolyásolja a képet egy projektoron vagy televízióban, egy kicsit mélyebbre kell merülnünk az elméletben. A probléma gyökere az, hogy az emberi szem másképp lát, mint a kamera vagy bármely más eszköz.
Tekintsünk egy egyszerű gradienst, amely a feketétől a fehérig tart, és 256 szürkeárnyalatos szintet tartalmaz 0%-tól 100%-ig, azaz 0-tól 255-ig.
Ez a szalag azt mutatja, hogy a digitális kamera hogyan látja az átmenetet a sötét oldalról a világos oldalra – az átmenet nagyon sima, lineáris. De az emberi szem egészen másképp látja ugyanazt a szalagot. A természet úgy rendezte el, hogy mindig a sötét oldalra „hunyorogunk”, és a világos tónusok elpárolognak, alig érzékeljük őket.
A legegyszerűbb példa – nyissa meg bármelyik fekete-fehér fotót: a legtöbb tónus szürkeárnyalatos szint a jelentős tárgyakon a gradiens bal felében, a sötétebbik felében helyezkedik el.
Van egy másik probléma is: a lineáris kódolás nem képes eléggé reprodukálni a sötét tónusok gradációs szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fényáram lineáris kezelése során a szürke tónusok és az alaphangok eltűnnek: a szemünk számára a sötétség olyan hirtelen jön el, mint egy déli éjszaka.
Ha 5 bitben kódoljuk 32 fokozati szint , a következő „gradienst” látjuk.
Mint látható, a sötét részen a gradiens sáv sokkal ritkábban „vágódik”, mint a jobb szélén. Minél világosabb a kép, annál több árnyalat. De a lényeg az, hogy alig érzékeljük a gradiens világosabb részét, és ezért a legtöbb színárnyalat egyszerűen „feloldódik” az érzékelésünkben.
Következtetés: A lineáris kódolás torzítja a kép észlelését azáltal, hogy megfosztja azt természetes színárnyalataitól.
Itt okos matematikusok kitalálták, hogyan lehet becsapni a saját látásunkat – egy gammagörbével. Ez a fokozati funkció javítja a sötét tónusok részletességét a világos tónusok részletvesztésének rovására, ahol számunkra „minden macska szürke”. És ezt nagyon szépen teszi – anélkül, hogy növelné a továbbított információ mennyiségét.
Ezáltal a jel lineáris kódolása során „kiemelt” és kiesett hangok ismét láthatóvá válnak. A gammagörbe megmutatja, hogy a szürkeárnyalatot milyen pontosan reprodukálja a világosság szempontjából.
A modern digitális készülékek esetében leggyakrabban egy 2-es faktorú gammagörbét vesznek referenciaképnek.2. A gradiens ebben az esetben így nézne ki
Figyeljük meg, milyen egyenletesen van elosztva a gradiens, és hány árnyalat jelenik meg a látásunk számára elérhető világos területen? A gamma korrekciónak köszönhetően. A szép tudomány a matematika!
Hogy saját szemével láthassa, milyen csodákat művel a gammakorrekció, nézzünk néhány színes képet különböző gammákkal: 1.0 nincs gamma, lineárisan kódolt , 1.8, 2.2 i 3.0.
Jelentős különbség, nem igaz??
Egyébként néhány kép kontrasztosabbnak tűnhet, mint mások, de ez nem igaz. A fekete és a fehér pont ezeken a képeken azonos, ezért a kontraszt is azonos. Tehát a gamma értéke sokkal fontosabb a kép „kontrasztja” szempontjából a szó hétköznapi értelmében.
Hogyan segít a gammagörbe a projektor vagy a TV kiválasztásában? Milyen hatással van a képminőségre, és milyen szempontok alapján érdemes dönteni egy termék mellett? Kérdezi egy technológiai dilemmával küzdő olvasó.