Az emberek már régóta keresik az ételek gyorsabb elkészítési módját. De a fizika törvénye akadályozta: a víz 100°C-on forr. És ez minden. A főzés sebessége pedig teljes mértékben a hőmérséklettől függ. A fizika törvényei szerint a főzőlapon, egy serpenyőben forrásban lévő víz hőmérséklete 100 Celsius-fok. A legerősebb láng nem gyorsítja fel a folyamatot, hanem csak közelebb hozza a vizet a forrásponthoz. Ezután türelmesnek kell lennünk és várnunk: a húst másfél vagy több órán át főzzük, a céklát – körülbelül ugyanennyit, a burgonyát – 20-25 percig, a rizst – 15-20 percig és így tovább. Ez idő alatt maradjon a konyhában, és figyelje a tűzhelyet anélkül, hogy túl sokáig levenné róla a szemét.
Ezért a főzés felgyorsításának módját a forráspont megemelésével keresték.
A fizikusok segítettek a gyorsaságban
Végül megtalálták a módját. És nem a mikrohullámú sütőre gondolsz. Ez viszonylag új keletű jelenség volt. A szóban forgó találmányt pedig 1679-ben készítették. És ezt egy olyan ember tette, aki szintén nagyon aggódott a forrás lassúsága miatt. Denis Papin francia fizikus volt az.
A fizika elengedhetetlen volt. Ekkorra a természettudósok már rájöttek, hogy a folyadék forráspontja a légköri nyomás függvénye. Például, ha csak 10 mm-rel megemeljük, a víz forráspontja 0,3 fokkal emelkedik. Tehát amikor tiszta és napos az időjárás – amikor a nyomás magasabb – a burgonya gyorsabban megfő. Hogy mennyire kézzelfogható – ez egy másik kérdés.
Annak érdekében, hogy a nyomást érzékelhetőbb határok között lehessen tartani, Denis Papin egy hermetikusan zárt edényt készített, amelyben a nyomás – és így a forráspont – melegítéskor megemelkedik. És ha a forráspont magasabb, az azt jelenti, hogy gyorsabban fő.
„Papen bográcsozója vitaminokat konzervál
A készüléket Papin-féle emésztőnek nevezték el. Aztán kiderült, hogy a csodafőző nemcsak gyorsítja a főzést, hanem jobban megőrzi a tápanyagokat és a vitaminokat is bár a vitaminokról később tanultunk . Az edényben főzés a tápanyagok és vitaminok oxidációját okozza, megváltoztatja az ízt és megfosztja az ételt bizonyos hasznosságától. Egy lezárt edényben pedig nagyon kevés oxigén van, és nem okozhat észrevehető oxidációt.
Ön azzal érvel, hogy a vitaminok egy nyomás alatt lévő, zárt edényben a magasabb hőmérséklet miatt károsodhatnak. De nem a hőmérséklet volt az, ami romboló hatással volt a vitaminokra, hanem a melegítés időtartama és az oxigén jelenléte.
Amikor a tudósok később megtanulták, hogyan mérjék az élelmiszerek vitamintartalmát, a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták: igen, a nyomás alatt álló és lezárt edényben való főzés sokkal jobban megőrzi a vitaminokat.
A nyomástűzhely az emberiség egy különös része számára jött létre
Az évszázadok múlásával a „papeni forró fazék”, bár nem aratott nagy sikert, egyéni rajongókra talált a mindennapi élet technikai fejlesztéseit kedvelők körében.
Hosszú ideig csak egy vastag falú edény volt, szorosan csavaros fedéllel, amely a nagy nyomás alatt azzal fenyegetett, hogy letörik és elrepül, és útközben pusztítást okoz.
De még a sikeres forralás után is sokáig kell várni, hogy a nyomás csökkenjen, különben a fedelet nem lehet kinyitni. Ez a dialektika: a gyorsabb főzési idő több várakozási időt jelent. Semmi sincs ingyen. De a tűzhelyen töltött idő csökkent, és ez fontos eredmény volt.
Egy 1912-es angol kereskedelmi katalógusban véletlenül láttam egy készletet ezekből a hermetikus serpenyőkből, ahol ezt a konstrukciót újdonságként hirdették, és „Vacuum Self Cooker” néven. Az oldalsó reklámok garantálják, hogy az étel két órán belül elkészül. Ennek az időnek az Magyarlánrészét a lehűlés és a nyomáscsökkentés tölti ki, hogy az edényt ki lehessen nyitni.
Ezeknek a gyorsfőzőknek nem voltak kioldószelepei, biztosítékai és szabályozói. De az emberiség egy különös része továbbra is használta ezt a csúnya „tűzhelyet”, és egyik apró javítást a másik után hajtotta végre. Egészen addig, amíg nem alakult át azzá, amit mostanában gyorsfőzőnek nevezünk.
Papen félig elfeledett nyomástartó edénye iránti érdeklődés a húszas években éledt fel. Ezt a gyorsfőzőt először Németországban alakították ki az éttermekben történő gyors főzéshez. Kicsit később az amerikaiak elkezdték tömegesen gyártani a gyorsfőzőket az otthoni használatra.
Korunk nyomástűzhelyei
A modern gyorsfőző már nem ugyanazokat a problémákat jelenti, mint az ősi prototípusa. Minden gyorsfőző rendelkezik nyomáscsökkentő szeleppel, amely szabályozza a nyomást, és a megfelelő szinten tartja. A főzési idő végén viszonylag gyorsan engedje le a nyomást, hogy kinyithassa a fedelet.
A modern gyorsfőzőkben van egy szabályozó, amely lehetővé teszi a nyomás lassú vagy gyors csökkentését dekompresszió . A lassú tűzhely ajánlott húslevesekhez, tejjel, tojással, szárított zöldségekkel, pudingokkal és élesztős muffinokkal készült süteményekhez.
A gyorsfőzőt húsragukhoz, zöldség- és halételekhez használják.
A minőségi gyorsfőzők számos biztonsági funkcióval rendelkeznek: biztonsági szelep és szeleprendszer a fedél körül, fedélzáró és -nyitó rendszer. Itt nincsenek kellemetlen meglepetések.
Magyarországban a gyorsfőzők már a huszadik század 70-es és 80-as éveiben elterjedtek. Ezeket a védelmi ipar szállította, és néha az úgynevezett népi demokráciák termékeiként adták el.
Akkoriban az Magyarok lelkesen vásároltak gyorsfőzőket. A közelmúltban, a hőkezelésre szolgáló számos új készülék megjelenésével a gyorsfőzők iránti érdeklődés csökkent.
És jogosan: a mai gyorsfőzők kis remekművek. A burkolatuk polírozott rozsdamentes acélból készül, a rozsdamentes acélból és a hővezetőbb alumíniumból álló vastag réteges alap pedig hőtároló tulajdonságokkal rendelkezik.
Az égő teljes hőjét a gyors főzéshez használják fel. A főzést hőmérséklet-érzékelőkkel ellenőrzik, időnként egy szilárd fogantyún látható az egész nyomógombos kezelőpanel.
A gyorsfőzők a főzési sebesség tekintetében vetekedhetnek a mikrohullámú sütőkkel, sőt egyes termékeket gyorsabban is megfőznek.
A gyorsfőzőben készült ételek íze sokkal másabb, mint a mikrohullámú sütőben készülteké. Érdemes mindkettőt beszerezni otthonába, hogy a gyorsan elkészíthető ételek széles választéka álljon rendelkezésre.
Kérdés: Hol lehet beszerezni a Papen sörfőzőket? Mi a véleményetek róluk és milyen tapasztalatokatok van velük kapcsolatban? Egyéb ajánlásokat is szívesen fogadok sütőedényekkel kapcsolatban. Köszönöm!
Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a „Papen sörfőzők” sütőedény? Mennyi a kapacitása és milyen anyagból készült? Van-e benne beépített hőmérő vagy más speciális funkció? Hol lehet beszerezni ezt a sütőedényt? Milyen árkategóriába tartozik? Van-e valakinek tapasztalata vele kapcsolatban?
A „Papen sörfőzők” sütőedénye rozsdamentes acélból készült, amely tartós és könnyen tisztítható anyag. A kapacitása 5 liter, ami ideális kisebb csalá diak, vagy baráti összejövetelek során. A sütőedény tartalmaz egy beépített hőmérőt, amely lehetővé teszi a pontos hőmérséklet beállítását.
A „Papen sörfőzők” sütőedényét kereskedelmi weboldalakon lehet megtalálni, valamint a nagyobb főzőszerboltokban, ahol a sörfőzéssel kapcsolatos eszközöket árulnak. Az ára általában a középkategóriában helyezkedik el, és változhat az adott kereskedőtől és az aktuális készlettől függően.
A „Papen sörfőzők” sütőedénye népszerű választás azok között, akik otthoni sörfőzésre vagy sütőételek készítésére használják. Sok pozitív visszajelzés érkezik a termékkel kapcsolatban, kiemelve annak tartósságát és a jó minőséget.