...

A tűzfalak használatáról és a hálózati infrastruktúra kibervédelmének módjairól szóló tanulmány megállapításai

Az Magyarországi Zyxel Networks megbízásából nagyszabású felmérés készült a rendszergazdák, hálózati mérnökök és önállóan dolgozó technikusok preferenciáiról a hálózati infrastruktúra kiberfenyegetésekkel szembeni védelme terén.

image_28

A 2023 májusában végzett felmérésben 1804 szakember vett részt Magyarországból és más posztszovjet országokból.A felmérésben résztvevőket arra kérték, hogy adják meg, hogyan védik hálózatukat, milyen márkájú tűzfalat telepítettek a hálózatukra, és sorolják fel az eszközökön működő funkciókat. A válaszadóknak nem mondták el, hogy ki készítette a felmérést.

Először is, megtudtuk, milyen eszközöket használnak a hálózat védelmére. A válaszadók 52%-a számára működik a szoftveres védelem. A válaszadók 22%-a kizárólag hardverkomponenseket használ, a felhőt 7% használja. 12% az első három kombinációját használja. Érdekes módon a válaszadók 8%-a semmilyen módon nem védi hálózatát a fenyegetések ellen.

Ezután közvetlenül a használt berendezések márkáinak felsorolására térünk át. A válaszadók 33%-a a Cisco-t, 13%-a a Zyxel-t, míg 11%-a a Huawei-t választja az első három helyen:

image_30

Az IDC kutatása szerint a kiberbiztonsági eszközök globális piaca 2023-ben 9 százalékkal nőtt.4%-kal nőtt 2023-hoz képest, és elérte a 4 $-os volument.8 milliárd. A szállítások darabszámban is nőttek: 21%-os növekedés 1,3 millió készülékre.

Eközben a J’son & Partners Consulting kizárólag Magyarországra vonatkozó tanulmánya szerint 2023 és 2023 között a hazai tűzfalpiac forintben kifejezve mindössze 10%-kal bővült ez idő alatt, és 2023-ban alig több mint 15 milliárd forintot ért el. dörzsölje. az eladói árakban.

Dmitry Tanyukhin, a Zyxel Networks Magyarországért és FÁK-ért felelős csatornamenedzsere így kommentálja a gyártók eredményeit: „Bár a tanulmányban részt vevő 1.804 résztvevő többé-kevésbé reprezentatív minta, kellemesen meglepett, hogy a Zyxel a második helyen áll az olyan iparági óriások között, mint a Cisco és a Huawei, megelőzve a már befutott CheckPointot, Fortinetet és másokat.” – mondta a Zyxel Networks. Kétségtelen, hogy a Zyxel több mint 20 éves tapasztalata a régióban hozzájárult ehhez a sikerhez. A hálózati biztonság pedig az elmúlt 10 évben egyértelműen a gyártó egyik fő célja volt és marad”.

A felmérés következő kérdése a készülékeken végzett funkciók körére vonatkozott. Az első három helyen a tűzfal 23%-kal, a behatolásérzékelés és -megelőzés 11%-kal és a vírusirtó 10%-kal osztozott:

image_36

Ugyanakkor érdekessé vált, hogy milyen funkciókat használnak leggyakrabban azok, akik a szoftveres védelmet részesítik előnyben, vagy hardveres védelemmel együtt használják. Itt a vezető pozíciók továbbra is a következők: vírusirtó 22%-kal, tűzfal 17%-kal és spam elleni védelem 13%-kal:

image_31

A felhőszolgáltatások használatát jelzők hasonló funkciókat preferálnak: vírusirtó – 12%, spam elleni védelem – 11%, tűzfal – 11%:

image_32

Összességében az eredmények hasonlóak a három biztonsági kategóriában. Mindhárom esetben aktívan használják a vírusirtót és a tűzfalat. Antivirus a vezető a rajongók körében a szoftver és a felhő. A szakértők azonban a hardverkomponensek használata esetén a spamelhárítás helyett az IDP-funkciókat részesítik előnyben.

Megkértük Vlagyimir Ivanovot, információbiztonsági szakértőt, a „Figyelj, majd használd” című könyv szerzőjét, hogy kommentálja ezeket a számokat: „Az Magyar üzleti élet kissé sajátos módon tekint a biztonsági kérdésekre. Tapasztalatom szerint, ha egy vállalat nem rendelkezik külön IT biztonsági szolgálattal, a legtöbb rendszergazdának alig van ideje és energiája arra, hogy telepítsen egy vírusirtót és tűzfalat alapértelmezett beállításokkal.”

„Az informatikai szolgáltatások idejének nagy részét még mindig olyan kérések teljesítésével töltik, amelyeknek nagyon kevés közük van az informatikai biztonsághoz. Például felhasználói transzplantáció vagy „szoftveres tanácsadás”” – teszi hozzá Vladimir Ivanov.

Ezután megkértük a válaszadókat, hogy határozzák meg a vállalaton belüli pozíciójukat. Legtöbbjük, 33%-uk önálló vállalkozó vagy önfoglalkoztató volt. 23%-uk 10-100 fős vállalatoknál, 20%-uk több mint 500 fős vállalatoknál, 17%-uk 100-500 fős láncokban, 8%-uk pedig legfeljebb 10 fős szervezetekben dolgozik:

image_34

Ugyanakkor 33%-uk saját maga hozza meg vásárlási döntéseit, 40%-uk tanácsot adhat a vezetőségnek, 27%-uknak pedig nincs befolyása a folyamatra:

image_33

Vladimir Ivanov így folytatja: „A legtöbb vezérigazgató nem akar figyelmet fordítani a biztonságra, amíg jelentős kár nem keletkezik”. Érvek a „Kinek van ránk szüksége??”, „Becsületes üzletünk van, nincs semmi rejtegetnivalónk!”, még mindig győzedelmeskednek az óvatosság és a józan ész felett. És ha további pénzt kell költeni éppen ennek a biztonságnak a megteremtésére… az elutasítás valószínűbb, hogy következik. Tehát egy vírusirtó és egy egyszerű tűzfal beszerzése a „vegyünk egy régi szervert és tegyünk rá valamit” opció még mindig érvényben van sok Magyar vállalat számára a biztonsági aggályok határa.”

„Bizonyos esetekben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a helyi biztonsági funkciókra, például az USB-portok blokkolására, hogy megakadályozzák a flash meghajtók használatát, a tárolóegységek titkosítására stb. A felhasználók munkahelyi tevékenységeinek, a felhasználók mozgásának beleértve a munkaidő-beosztás betartását is , a levelek átolvasásának és az internetes oldalak látogatásának nyomon követése is indokolatlanul nagy érdeklődésre tart számot. Az a határozott benyomásom, hogy az Magyar vezetőket még mindig a szovjet gondolkodásmód vezérli, és hogy a „belső ellenség” keresése fontosabb számukra, mint a technológiai lemaradás. Természetesen semmilyen tapasztalat nem általánosítható minden szervezetre. Vannak olyan high-tech cégek, amelyeknek a vezetése műszaki szempontból is képzett, és ahol nagy figyelmet fordítanak az informatikai biztonság minden aspektusára” – zárja Vladimir Ivanov.

Végezetül megállapítottuk, hogy a válaszadók 54%-a fontosnak találta az Magyar nyelvű gyártói támogatást, míg 46%-uk nem tartotta fontosnak:

image_35

Ebben a tekintetben a Zyxel által 2023 januárjában megrendelt felmérés eredményei, amelyben a válaszadóknak egyetlen kérdést tettek fel: „A hálózati berendezések gyártójának kiválasztásakor a fent felsoroltak közül melyik ÖT kritériumot tartja a legfontosabbnak a döntés meghozatalakor?”?”

„A Zyxel pozíciója megerősödött az ATP sorozatú átjáró bevezetésével, amely úgynevezett „sandbox” funkcióval rendelkezik a nulladik napi fenyegetések megelőzésére. A 2023 májusában bevezetett USG FLEX megoldás a jól bevált ZyWALL USG frissítése, gyorsabb hardver- és szoftverplatformmal és rugalmasabb előfizetési rendszerrel. 2023-től ezek az átjárók helyben és felhőalapú menedzsmenttel is rendelkeznek majd. Arra törekszünk, hogy az elért szinten maradjunk, és folyamatosan a legfejlettebb hálózati védelmi megoldásokat kínáljuk ügyfeleinknek” – mondta Dmitry Tanyukhin végezetül.

Igor Kalinkin, a Treolan termékmenedzsere is megosztotta gondolatait a felmérés eredményeiről: „A Zyxel jó projekt-támogatással rendelkezik, ami lehetővé teszi partnereink számára, hogy a. A szállító aktívan fejleszti a szakmai közösséget, webináriumokat tart, beleértve a technikai. Nem vagyok meglepve, hogy a gyártó a felmérés eredményeinek első három helyezettje között van, mivel elég komoly informatikai biztonsági rendszert lehet kiépíteni a különböző szintű vállalkozások és irodák számára.”

Értékelje ezt a cikket
( Még nincs értékelés )
Aladar Vörös

Már gyermekként éreztem a vonzalmat az esztétika és a design iránt. Az első emlékeim a színek és formák játékához kötődnek, és világos volt, hogy a szenvedélyem a gyönyörű terek létrehozása iránt formálja majd az életemet.

Fehéráruk. TV-k. Számítógépek. Fotófelszerelés. Vélemények és tesztek. Hogyan válasszon és vásároljon.
Comments: 6
  1. Levente

    Szükséges-e minden vállalatnak tűzfalakat használnia a hálózati infrastruktúra kiberbiztonságának védelméhez? Milyen más hatékony módszerek léteznek a hálózati biztonság biztosítására? Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk a kibertámadásokkal szembeni védekezés erősítése érdekében?

    Válasz
  2. Csongor

    érdekesek és fontosak. Az olvasó nevében felmerül a kérdés, hogy milyen módszerekkel lehet hatékonyan védeni a hálózati infrastruktúrát a kibertámadások ellen, valamint milyen szerepet játszanak a tűzfalak ebben a folyamatban?

    Válasz
  3. Dániel

    Engem érdekelne, hogy a tanulmány melyik része a legfontosabb a tűzfalak kapcsán? Hogyan lehetne hatékonyan védeni a hálózati infrastruktúrát a kiberfenyegetésekkel szemben? Van konkrét javaslat a tanulmányban?

    Válasz
    1. Gábor

      A tanulmány szerint a tűzfalak kapcsán a legfontosabb része az, hogy hatékonyan felismerjék és megakadályozzák a nem kívánt hálózati forgalmat. Az egyik javaslat a szűrési szabályok alapos kidolgozása és rendszeres frissítése, hogy a tűzfalak pontosan felismerjék és blokkolják a kiberfenyegetéseket. Emellett javasolt az aktív és passzív támadásvédelem összekapcsolása is, például bevezetni a heurisztikus elemzést az ismeretlen fenyegetések azonosítására. A tanulmányban kitérnének további technikai és szervezési intézkedésekre is, azonban a helyhiány miatt nem részletezhetőek.

      Válasz
    2. Bálint

      A tanulmány legfontosabb része általában azon technikák bemutatása, melyek segítségével a tűzfalak hatékonyan védeni tudják a hálózati infrastruktúrát a kiberfenyegetésekkel szemben. Ezek lehetnek például bejövő és kimenő forgalom ellenőrzése, whitelist és blacklist használata, többrétegű védelem kialakítása, valamint rendszeres frissítések és javítások végzése. Konkrét javaslatok is szerepelhetnek a tanulmányban, például az alkalmazásfejlesztés során figyelembe venni a biztonsági szempontokat, valamint folyamatos monitorozás és incidenskezelés bevezetése a hatékony védelem érdekében. Fontos azonban kiemelni, hogy a tűzfalak mellett más védelmi mechanizmusok is szükségesek a teljes körű biztonság eléréséhez.

      Válasz
  4. Zsolt Kiss

    Az önök által említett tanulmányban szereplő információk alapján szeretném megkérdezni, hogy milyen fontos szerepet játszanak a tűzfalak a hálózati infrastruktúra kibervédelmében? Milyen hatékony védelmet nyújtanak ezek a rendszerek a különböző támadási módszerekkel szemben? Milyen további intézkedéseket lehet tenni azért, hogy még magasabb szintű védelmet biztosítsunk a hálózati infrastruktúránknak?

    Válasz
Hozzászólások hozzáadása