A hivatalosan két éve kezdődött válság nemcsak a pénzügyeket és a fogyasztói piacot érintette. „A tőkeépítés – mind a lakó-, mind a kereskedelmi, mind a szociális szférában – szintén csökkent. Jön-e a fellendülés, mi lehet az, és számíthatunk-e az iparág gyors fellendülésére??
Honnan jött a baj
Az építőipari ágazat siralmas helyzete elsősorban a jelenlegi gazdasági és politikai problémáknak tulajdonítható. Bár a stagnálás rendszerszintű okai közül sok már az első globális válság idején is nyilvánvaló volt, nevezetesen:
* a helyi ingatlanpiac „túlfűtöttsége”;
* likviditáshiány;
* Kölcsönös bizalmatlanság a piaci szereplőkkel különösen a bankokkal és a fejlesztőkkel szemben;
* Monopólium, átláthatatlan üzleti folyamatok stb.d.
A jelenlegi helyzettel ellentétben azonban a 2008-2009-es likviditáshiányt a következő tényezők okozták. a globális bankválság volt. 2014-2023-ban pedig a rendelkezésre álló finanszírozás erőteljes csökkenését a nyugati piacokon a hitelezés de facto tilalma váltotta ki. Ennek következménye az építőipari termelés második éve tartó csökkenése ábra. 1 .
1. ábra. Az építőipar dinamikája 2023 első felében.
A valutakörnyezet miatti áringadozások szintén hozzájárulnak az ágazat negatív lendületéhez. Ez részben igaz. Az importált anyagok ára emelkedett, bár az áremelkedések többsége az építőipar prémium és üzleti szegmensében, valamint az importált építőipari berendezéseknél történt.
„Az Magyarországi építőipari berendezések 100%-át importálják. Sajnos megtanultuk, hogy csak rossz traktorokat, rossz buldózereket és kis teljesítményű darukat gyártunk, ráadásul importált automatizálással. Minden más felszerelést rakodógépek, modern energiatakarékos daruk, betonszivattyúk kizárólag importálunk” – mondja Georgij Nyikolajev, az Andersen és az Erin Island lakóparkok fejlesztési vezetője.
Továbbá a külföldön keresett termékek árai emelkedtek a belföldi piacon. Például a hengerelt fém és a betonacél egy év alatt jelentősen akár 50%-kal drágult, mivel a gyártók számára jövedelmezőbbé vált Európába és Kínába szállítani őket.
A tanulmányok szerint azonban a devizatényezők általában nem befolyásolják az építési költségeket, és az egyes területeken bekövetkező áremelkedéseket más területeken bekövetkező árcsökkenések ellensúlyozzák. Így az RD Construction agytröszt szerint a tavalyi év végén az egy köbméter monolit építéséhez szükséges anyagok összköltsége 5-10%-kal is csökkent1 . A költségek csökkenéséhez vezetett a hazai anyagokra való áttérés is, amelyek ugyanolyan minőségűek, mint az importált társaik, de az árfolyamkülönbség miatt olcsóbbak. Ráadásul a külföldi szállításokra összpontosító exportőrök nem sietnek átadni a hazai piacot a versenytársaknak.
„A fő fogyasztási szegmensek recessziója, valamint a forint komoly leértékelődése a világ valutáihoz képest arra késztette a kiváló minőségű építőanyagok Magyar gyártóit, hogy a külföldi piacokra orientálódjanak át. Hazánk például a fejlett faipari termékek 2/3-át 66% Európába, az USA-ba és az ázsiai országokba exportálja” – magyarázza Szvjatoszlav Sarson, a Sveza Uszt-Izhora üzem vezetője. – Az egyik példa erre az üzemeink által gyártott rétegelt lemez. Importjának mennyisége tavaly majdnem megduplázódott. A külföldi promócióval párhuzamosan azonban rugalmas árpolitikával támogatjuk a hazai keresletet is. A kiváló minőségű rétegelt lemez árai nagyon keveset változtak, és a nagy forgalmi arány miatt még mindig előnyös az Magyar építőipar számára.
Ezt az építők is megerősítették. „Az FGC Leader jelenlegi projektportfóliójának 85%-a a Budapesti régióban a komfortosztályú szegmensben összpontosul, ahol az importált anyagok aránya minimális – mondta Pavel Bryzgalov, az FGC Leader stratégiai fejlesztési igazgatója. – És az árfolyamváltozásoknak nincs jelentős hatása az építési folyamat költségeire. Ezek nem növelték a befejező munkák költségeit, mivel a vonatkozó anyagok mintegy 90% -át Magyarországban közös vállalkozásokban állítják elő. Az építőipar számára általában véve az árfolyamváltozások kérdését sem neveznénk prioritásnak. Mostanra a fő kihívásokat ezen a területen megoldották: a fő anyagokat Magyar gyártóktól rendelik”.
Az iparágat tehát nem az árak emelkedése, hanem a szabad pénzeszközök hiánya fékezi meg. De mennyire kritikus, és reális-e a piac „felgyorsítása” a pénzügyi injekcióktól függően??
Hol van a pénz?
Számos szakértő szerint az ágazat lassulása nem tekinthető visszafordíthatatlannak. A piaci potenciál túl nagy – Magyarországban még mindig komoly hiány van a lakó- és kereskedelmi épületekből, valamint az általános infrastruktúrából. A kereslet, bár felhalmozott, továbbra is nagyon magas. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet OECD adatai szerint Magyarország a világon a 32. helyen áll az egy főre jutó lakásellátás tekintetében2 , és a lakás iránti kereslet csak növekedni fog.
„A lakóterületek iránti jelenlegi keresletet hazánkban 1,5 milliárd négyzetméterre becsülik. m egy gigantikus térfogat. Még ha az építési ráta a válság előtti csúcson marad is kb. 85 millió négyzetméter , a piaci potenciál túl magas. m. évente másfél évtizedbe fog telni, hogy kielégítse a lakáskeresletet. Sajnos, az objektív problémákat az építőiparban bekövetkezett technikai forradalom felülírta, ami részben negatívan befolyásolja a dinamikát. A modernizáció, a korszerű technológiákra és anyagokra való átállás, a munkatermelékenység növelése működőtőkét igényel, amely még mindig hiánycikk” – kommentálja az OECD adatait Olga Milovanova, a SVEZA Csoport termékfejlesztési vezetője.
A hanyatlás tehát inkább „gyermekbetegség”, amely az általános gazdasági problémákhoz és a technológiai elégtelenséghez kapcsolódik. Ebben a helyzetben az iparág számára a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan járjon el. Egyrészt a nagyvállalatok megengedhetik maguknak, hogy befagyasszák eszközeiket és megpróbálják kivárni a válságot a legpesszimistább becslések szerint az iparág stagnálási horizontja 3-5 évre korlátozódik . Másrészt nagyon valószínű, hogy a tavalyi csődhullámot túlélő kis- és közepes méretű építőipari vállalatok átvehetik a piacot, míg a „nagyok” a helyzet javulására várnak.
„Minden az építkezés szakaszától függ” – mondja Pavel Bryzgalov. – Ha az ingatlan a projektfejlesztési szakaszban van, és az építtetőnek nincs elég pénze az építkezéshez, egy időre felfüggesztheti a fejlesztést. De ha az építkezés már megkezdődött, és az értékesítés már nyitva áll, akkor nincs rosszabb egy felelős fejlesztő számára, mint az, hogy be kell molyirtani az objektumát. A legfontosabb dolog az, hogy a munkával haladjanak, és teljesítsék kötelezettségeiket a méltányossági építésben résztvevőkkel szemben”.
Azaz az építők nagyjából nem hajlandóak várni arra. De hol van a pénz arra, hogy a gazdaság gerincét jelentő ágazatot újra pályára állítsuk?? A jelenlegi helyzetben az állam válik a legkomolyabb befektetővé hazánkban. Egyelőre kifejezett érdeklődést mutat a piac újraélesztése iránt. Egyik hatékony eszköze a jegybanki irányadó kamatláb csökkentése, ami a banki jelzáloghitelek kamatlábainak csökkenését vonta maga után. Ez a lépés azonnali hatást gyakorolt a hitelfelvételi szintekre, és az elsődleges ingatlanpiac élénküléséhez vezetett. Az építésügyi minisztérium adatai szerint 2023 első hét hónapjában a hitelfelvétel 40%-kal nőtt 2015 azonos időszakához képest , és már majdnem elérte a válság előtti szintet.
„Az állami támogatással nyújtott jelzáloghitel” – kommentálja Yulia Sapor, az Est-a-Tet elemző és tanácsadó központ vezetője – „a kereslet ösztönzésének erőteljes eszközeként indult, amely a válságban érezhetően csökkent. Jelenleg a piacon a tranzakciók száma meglehetősen magas szinten van amint azt a Rosreestr statisztikái is mutatják – 2023 első 10 hónapjának végén 77%-kal több tranzakció történt, mint az előző év azonos időszakában , így nincs szükség a program kiterjesztésére. A jelzálogpiaci kamatok a hiányt követően nem fognak jelentősen emelkedni, következésképpen a kereslet nagyjából stabil és kényelmes, átlagosan 12,5-13%-os marad”.
A hitelfelvétel volumenének visszatérése többek között azt jelenti, hogy a háztartások jövedelmének csökkenése nem volt olyan katasztrofális, mint amire a válság kezdetén számítottak, és a fogyasztók továbbra is hajlandóak lakásberuházásokra. És az élénk Magyar építőipari piac már elkezdte megkapni a régóta várt forrásokat, amelyek új szintre emelhetik az iparágat.
Drágább, mint a pénz
A finanszírozás erőteljes fellendülése ellenére a korábbi beruházási prosperitás nyilvánvalóan nincs a láthatáron. Gyakorlatilag az építőipari vállalkozások növekedésének és jövedelmezőségének fenntartása csak úgy lehetséges, ha drasztikusan csökkentik a költségeket. Az egyik fő tartalék azonban a termelékenység növelése. A 2007-es adatok szerint ez a mutató ötször kevesebb az amerikaiak 21%-a volt az iparág vezető országaihoz, az USA-hoz képest. Még az elmúlt évek növekedését is figyelembe véve különböző becslések szerint 5-15% között 10 év alatt ez a szám nem túl optimista. A problémát nem annyira a szakemberek alacsony képzettsége okozza, hanem a modern berendezések, technológiák és anyagok elégtelen alkalmazása, valamint a képzett vezetés hiánya – ma Magyarország a világ 144 országából a 103. helyen áll az irányítási rendszer minőségét illetően.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen „összetett” hiány meghatározza mind az egyes vállalatok, mind az iparág egészének fejlődési lehetőségeit. Például az új technológiák bevezetése önmagában 15-20%-kal növelheti a munkatermelékenységet és következésképpen csökkentheti az építési munka- és időköltségeket, valamint az általános költségeket . A legtöbb esetben a megvalósítási költségek nem lényegesen magasabbak, mint a hagyományos módszerek és anyagok esetében. A gyakorlat teljes bizonyossággal bizonyítja.
Például a modern zsaluzási technológiák alkalmazása lehetővé tette a Majak Lakópark Mayak fejlesztő első szakaszának korai átadására való felkészülést három hónappal a tervezett határidő előtt – 2023 negyedik negyedévében . Az építés felgyorsult a SVEZA Dec 350 rétegelt lemez használatának köszönhetően, amely időt takarít meg a monolitikus munkáknál.
„Még egy átlagos szabványos projektnek is vannak olyan nem szabványos – építészeti vagy mérnöki – elemei, amelyek növelik a megvalósítási időt” – mondja Olga Milovanova, a SVEZA Group termékfejlesztési menedzsere. – ennek megelőzésében segít a 25 és 50 mm-es rétegelt lemez – SVEZA DEK 350. Nemcsak a helyszíni vágást és a vágást könnyíti meg, hanem lehetővé teszi a szükséges tervezési távolság vizuális mérését is, amikor a betonvasat kötözik, mérőszalag vagy más mérőszerszámok nélkül.
A szakértő hozzáteszi, hogy az anyag technológiája mellett a csomagolás ergonómiája is nagyban befolyásolja az építés idejét és költségeit. Ezzel a frissítéssel akár 20 %-kal rövidebb kezelési idő és egyszerűbb logisztika érhető el. A modern építési rendszerek használata jelentősen felgyorsítja és biztonságosabbá teszi a munkát. Példaként említhetjük az előregyártott, lehajtható fejjel ellátott zsaluasztal-technológia projektjét, amely lehetővé tette, hogy 30%-kal csökkentsük a födémzsalu összeszerelésének munkaerő-ráfordítását egy szamarai hatemeletes szívközpont építésénél.
„Egy több mint 25 000 négyzetméter alapterületű, hatemeletes, monolitikus épülethéj építése esetén a projekt fő célja a szürke sémák számának minimalizálása lenne. m csak hat hónapot kapott. A leltárzsalu technológiai hatékonysága nagy jelentőséggel bírt” – magyarázza Maria Mironicheva, a PERI marketing és belső kommunikációs vezetője. – A moduláris asztali rendszerrel a gyorsított munkatempó a csuklós fejtechnológia alkalmazásával érhető el. Ez a funkció időt takarít meg és növeli az anyagok forgalmát a zsaluzat nagyobb egységekben történő átrendezésével és összeszerelésével/ szétszerelésével. Kiemelheti a csuklós fejekben mereven rögzített támaszok megnövelt teherbírását is”.
Nemcsak a zsugorodó piacon a növekvő verseny kényszeríti a szereplőket technikai fejlesztésekre, hanem az állam is. Ösztönzi az új technológiák bevezetését, folyamatosan növelve az építőipari munkák követelményeit, különösen a BIM Building Information Modelling technológia széles körű alkalmazásával. Ez egy olyan folyamat, amelynek során közösen hozzák létre és használják fel a szerkezetre vonatkozó információkat, leírva annak teljes életciklusát, a tervezéstől a bontásig.
Andrej Beljucsenko, az Magyar építésügyi minisztérium várostervezési és építészeti osztályának igazgatója szerint lehetséges, hogy 2023-re az információs modellezési technológiák használatának követelményét a kormányzati megrendelés egy részére is alkalmazni fogják. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő szakértők és szoftverek nélkül nem lehet majd belépni a szövetségi építési programokba. A számítás egyértelmű: a BIM a teljes építési folyamatot a tervezéstől az átadásig teljesen átláthatóvá és alapos auditálhatóvá teszi. Ez drasztikusan csökkenteni fogja a szürke rendszerek számát, valamint ésszerűsíti és bővíti az adóalapot.
„Építs, ne várj!”Ma már egyértelmű, hogy a vessző a helyén van. Végül is a válság nem csak katasztrófa, mint tudjuk, hanem lehetőség is a változásra és egy új fejlődési ciklus elindítására. Új pénzügyi eszközök, az építőipar versenyképességének növelése a modern technológia révén, valamint az egyéni fogyasztók igényeinek előtérbe helyezése – nyilvánvaló esély az ágazat újjáélesztésére és további fejlődésére. És most kell használnod.
Hol kell a vesszőt tenni az „Az építkezés nem várhat” mondatban?