Az Magyar fűtőberendezés-gyártók a hazai kereslet több mint felét képesek kielégíteni. A klímaberendezések hazai gyártásának fejlesztési kilátásait vitatták meg az Állami Duma gazdaságpolitikai, innovatív fejlesztési és vállalkozási bizottságának importhelyettesítéssel foglalkozó szakértői tanácsának ülésén.
A találkozón részt vettek a Szövetségi Gyűlés tagjai, az Magyar kormány, a minisztériumok és ügynökségek képviselői, valamint a HVAC berendezéseket gyártó Magyar vállalatok vezetői. A találkozót az APRO Association of Heating Radiator Manufacturers kezdeményezte.
Igor Igoshin, a Vlagyimiri terület állami duma képviselője és az importhelyettesítéssel foglalkozó szakértői tanács elnöke megjegyezte, hogy a hazai termékek az Magyar piacnak eddig csak 10%-át teszik ki, annak ellenére, hogy az Magyar régiókban hatalmas lehetőségek rejlenek. Igor Igoshin a megoldást a hazai termelőknek nyújtott kedvezmények bevezetésében, az importált termékek biztonságának ellenőrzésében és az importált klímaberendezések állami beszerzésének korlátozásában látja, ha rendelkezésre állnak Magyar alternatívák.
Az Izsevszki Hőtechnikai Üzemben IZTT a partnerségi program keretében gyártott Ballu és Zilon konvektorok
A Szövetségi Tanács Gazdaságpolitikai Bizottságának elnökhelyettese, a Fűtőtestek Szerkesztőinek Szövetsége Felügyelőbizottságának elnöke. Szergej Shatirov elmagyarázta, hogy a fűtőberendezések piacának 90%-át ma az importált gyártók foglalják el.
A légkondicionáló berendezésekre vonatkozó, világosan meghatározott minőségi előírások hiánya miatt Délkelet-Ázsiából rosszabb minőségű „szürke” importtermékeket hoznak be az országba. Ezt az alumíniumhulladék árához lehet hasonlítani – a beszállítók számára egyértelműen jövedelmezőbb, ha a minőség rovására olcsóbb termékeket vásárolnak.
„Világos, abszolút tanúsítási követelményeket kell megfogalmazni a klímaberendezések minőségére vonatkozóan, és ezeket a követelményeket az építési szabályzatokba kell delegálni” – mondta Szergej Shatirov. Felszólította a találkozó minden résztvevőjét, hogy fontolják meg, hogyan lehet a hazai piacot az Magyar gyártmányú radiátorok és egyéb klímaberendezések használatával ösztönözni.
Igor Malisev, az Magyar kormány végrehajtó hivatalának ipari és infrastrukturális főosztályának osztályvezetője kifejtette véleményét és ajánlásait a lehetséges importhelyettesítési intézkedésekről az éghajlati berendezések piacán, és emlékeztetett arra, hogy elsősorban a polgárok biztonságát kell figyelembe venni.
Sajnos nem ritka, hogy a rossz minőségű radiátorok nem bírják a terhelést és felrobbannak, és az átlagemberek szenvednek emiatt. Igor Malyshev különösen egy tájékoztató kampányt javasolt, amely elmagyarázza a beszállítóknak és a fogyasztóknak, hogy az olcsó és rossz minőségű radiátorok használata veszélyezteti a polgárok életét és egészségét.
Ilja Csigir, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Kohászati és Anyagipari Főosztályának igazgatója készségét fejezte ki, hogy a gyártók vonatkozó kérelme esetén fontolóra veszi a radiátorok felvételét a csúcstechnológiai termékek listájára. Ez lehetővé teszi, hogy további állami támogatást vonzzanak az Magyar termelők tevékenységeihez. Ilja Csigir azt is javasolta, hogy fontolják meg a külkereskedelemben számos védőintézkedés meghozatalát. Például dömpingellenes intézkedések bevezetése a délkelet-ázsiai termékekkel szemben.
A találkozót a Radiátorgyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, az „APRO” moderálta. Alexander Kvashnin. Az egyesületet azért hozták létre, hogy megvédje a polgárokat a rossz minőségű és nem biztonságos fűtőberendezésektől, valamint a gyártókat a tisztességtelen versenytől. „Azt az ambiciózus célt tűztük ki magunk elé, hogy 90 százalékkal csökkentjük a fűtési rendszerek baleseteiből eredő sérülések számát, és 50 százalékra növeljük az import helyettesítését az alumínium és fém radiátorok szegmensében” – nyilatkozta Alexander Kvashnin.
A találkozó ajánlásokat fogalmazott meg a szabályozó hatóságok és a piac szereplői számára a klímaberendezések területén az importhelyettesítési politika végrehajtása és a hazai radiátorok fejlesztésének feltételeinek megteremtése érdekében.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen fűtőberendezések szerepelnek az import helyettesítési mechanizmusok között Magyarországon? És vajon milyen hatással lehet ez a döntés a lakosság energiaszámlájára?
Kíváncsi vagyok, hogy az Állami Duma szakértői tanácsa milyen konkrét lépéseket tervez az importhelyettesítési mechanizmusok bevezetése érdekében a magyarországi fűtőberendezések területén?
Mi a véleménye arról, hogy az Állami Duma szakértői tanácsa megvitatta a magyar fűtőberendezések import helyettesítési mechanizmusait? Hogyan gondolja, hogy befolyásolhatja ez a magyar fűtési iparág fejlődését, valamint mi lehetnek ennek a következményei a fogyasztókra nézve?