NE AGGÓDJON, VALENTINA IVANOVNA, A SZANKCIÓK SEGÍTENI FOGNAK NEKÜNK! A háztartási készülékek importhelyettesítéséről

Most sokan kíváncsiak, mi lesz a következő a fogyasztói piac számára? Az idő majd megmutatja, de már most lassan kezd tisztázódni a helyzet. Ki marad és ki dönt úgy, hogy elhagyja Magyarországot?

Elmentek, de maradni akarnak?

Nemrégiben megjelent egy cikk az interneten „A csere a. Milyen márkájú háztartási gépek készülnek Magyarországban?”Az egyik nagy veszteséget a szerző úgy véli, hogy a híres márkák, mint a Sony és a Panasonic távozása a piacról, mivel jelentős piaci részesedést foglaltak el. Nagyon ellentmondásos kijelentés.

Például a Sony, amely főként televíziókat, okostelefonokat és fényképezőgépeket értékesít a mi piacunkon, nem a legnagyobb részesedéssel rendelkezett ezekben a szegmensekben. A legtöbb vásárlót nem fogja felzaklatni, ha más márkákat lát akciósan… A Sony-rajongók pedig a párhuzamos import révén biztosan hozzájutnak az áhított új termékekhez.

Ami a Panasonicot illeti – hová megy a tengeralattjáróról, ha a márka tisztán kínai lett? Itt van egy eltérés.

Hasonló történt más, meglehetősen jól ismert gyártókkal is – Hitachi, Sharp és néhány más gyártó, amelyek szintén kis részesedéssel rendelkeztek az Magyar piacon. Távozásuk, úgy tűnik, gyakorlatilag észrevétlen lesz.

Teljesen más a helyzet a koreai LG Electronics és Samsung márkák esetében, amelyek szilárdan megvetették lábukat az Magyar piacon, és különböző kategóriákban: hűtőszekrények, mosógépek, beépített készülékek, televíziók, porszívók, ruhafodrászok, mikrohullámú sütők, légkondicionálók, légtisztítók és légfrissítők és mások, ahol a „koreaiak” vezető pozícióban voltak, és főleg egymás között versenyeztek. Emlékezzünk arra, hogy az LG és a Samsung Magyarországban építette üzemeit, emellett számos más gyártónak is szállítottak alkatrészeket. Röviden, a koreai vállalatok kivonulása a piacunkról nagyon fájdalmas lesz.

Sajnos, hasonló helyzet alakult ki néhány európai márkával – különösen ebben a tartományban meg kell jegyezni a Bosch-t, amely szintén eléggé lokalizálta termelését Magyarországban, és még mindig nagy a kereslet az ügyfeleink körében.

Mi van a „száraz maradékban”?

A háztartási készülékek piacának talán legvirágzóbb kategóriája a gáztűzhelyek. A hazai gyártók sikeresen versenyeznek ebben a piaci résben, sokan közülük teljes termelési ciklussal rendelkeznek, és szinte függetlenek az importált alkatrészektől. Ebben a szegmensben több nagyvállalat is működik, amelyek szinte mindegyike a szovjet időkből maradt fenn. Íme a legjelentősebb ütőjátékosok:

Flama KING – Kanevszkoj gázberendezési üzem.

DARINA – Csajkovszkij Gázberendezés üzem.

LADA Terra – Volgográdi Gázberendezési Művek.

Érdekes módon valamennyi piacvezető a Gazprom tulajdonában van, és a Gazprom Domestic Systems csoporthoz tartozik.

Mellesleg, egyébként a következő gondolat létezik: mi a jobb, mi a hatékonyabb: a teljesen liberális piac a láthatatlan kezével, vagy a szabad piaci elvek kombinációja a felülről történő ésszerű irányítással??

Azt hiszem, a válasz nyilvánvaló: a Gazprom néhány év alatt egy egész fogyasztói szegmenst vont az ernyője alá. Úgy gondolom, hogy a devizáktól és a globalisták mindent átható befolyásától megszabadított új gazdaságba vezető átmeneti időszakban a nagyvállalatok égisze alatt zajló fejlődés modellje lesz a legoptimálisabb. És ez nem jelenti azt, hogy a jövőben, érettebb piaci körülmények között, az önellátó vállalkozások nem lesznek képesek a szabad lebegésre – új részvényesek révén.

Ismét meggyőződtem a Gazprom „pártfogásának” helyességéről, amikor elemeztem a szomszédos terület helyzetét: a helyzet sokkal rosszabb az elektromos és a gáz-elektromos tűzhelyeknél. Az importált alkatrészek aránya itt lényegesen magasabb, így fennáll a szállítási költségek emelkedésének vagy a hiány súlyosbodásának valós veszélye. A helyzet a beépített főzőlapok és sütők esetében is aggasztó.

Az elektromos tűzhelyek és sütők terén azonban már van egy bíztató előnyünk, amely jobbra fordíthatja a helyzetet. A Razumkov E.V. üzem megmaradt és fejlődik. v. a. A penzai „Revunova”. Sok minden van itt, köztük néhány igen elbűvölő gáz- és elektromos tűzhely, sütő, főzőlap és beépített készülék a De Luxe és Electronicsdeluxe márkák alatt.

Az olyan üzemek, mint a Lysva Lysva Háztartási Gépgyár és a Mechta Zlatoust Gépgyártó Gyár jó esélyt kaptak piaci részesedésük növelésére.

Ne felejtsük el azt sem, hogy Törökország nem csatlakozott az Magyarellenes szankciókhoz, így minden okunk megvan azt hinni, hogy a török készülékgyártók növelni fogják az Magyar piacon amúgy is jelentős részesedésüket.

Állj meg nekem szépen

Úgy gondolom, hogy a háztartási gépek szegmensében a legnehezebb helyzet a hűtő- és fagyasztógépek piacán van, ahol még mindig nagy a függőség az importált alkatrészektől.

Igen, az elmúlt években új gyárakat építettünk, amelyek modern hűtőszekrényeket és fagyasztókat gyártanak. Van azonban két fontos árnyalat: többségük koreai, kínai, török és más külföldi vállalatok tulajdonában van, és ezek az üzemek alig különböznek a 90-es évek összeszerelő üzemeitől, amelyek kizárólag importált alkatrészekre támaszkodnak.

A második vonal gyártói között számos olyan Magyar üzemet említhetünk, amelyek még a Szovjetunióban születtek, és amelyeknek sikerült megtartaniuk a termelést, és most esélyük van visszatérni a piacvezetők közé. Kire támaszkodhatsz??

„Biryusa Krasznojarszki Hűtőszekrénygyár. Kétségtelenül vezető szerepet tölt be a hazai hűtőszekrénygyártók között, amely folyamatosan fejleszti és bővíti termékkínálatát, ezáltal megerősítve pozícióját a költségvetési szegmensben.

„POZIS” — A POZIS JSC-t 1898-ban alapították, székhelye Zelenodolszk városában Tatárföld található. A múltban, a szovjet időkben más neve volt: Zavod imeni Sergo. Ez a vállalkozás is szisztematikusan modernizálja és bővíti termékkínálatát.

Van egy harmadik, a Szovjetunióban született üzem is, az OOO SEPO ZEM, amely régóta ismert a „szaratovi” hűtőszekrényeiről. De sajnos, az első kettővel ellentétben, az egykor virágzó szaratovi székhelyű vállalat most nincs jobb állapotban, az elmúlt években nem kapott megfelelő lendületet a fejlődéshez és a modernizációhoz. A szankciók azonban valódi lehetőséget jelentenek az ilyen iparágak számára.

Az orszki hűtőgépgyárban is folynak a munkálatok a termelés kikapcsolására és beindítására. Az egykor meglehetősen nagy céget, amely többször is tulajdonost váltott, végül bezárták, és bezárták, amíg nem jött egy jobb idő. Úgy tűnik, ez az idő már eljött.

Nyilvánvaló, hogy nem lesz könnyű egyszerre több hűtőszekrényt gyártó gyárat az import helyettesítésének magasságába emelni. Nincs egyetlen olyan gyár sem hazánkban, amely kompresszorokat, elektronikus vezérlőegységeket, szigetelőhabot, műanyagot és sok mást szállítana.

Mosás mások költségén? És mi más?

A háztartási gépek más kategóriáiban a helyzet még szomorúbb. Vegyük például a mosógépeket: az elmúlt években több modern gyárunk is volt, de ezek mind külföldi cégek tulajdonában vannak: VEKO, Candy, Boss, Haier és mások. És itt a gazdaság közvetlenül kapcsolódik a politikához. A BOSH legalábbis búcsút akar inteni nekünk..

És az olyan kategóriákban, mint a légkondicionálók, mosogatógépek, mikrohullámú sütők, nincs gyártó hazánkban. Valódi szűz területeket kell megtisztítani, egy ideig a kiskereskedelmi szektorban keletkezett lyukakat kell betömni, főként párhuzamos importtal.

A forint mint a növekedés fő hajtóereje

Sokakat meglep Kína gazdasági ereje. Természetesen vannak dolgok, amelyekre törekedni kell, és amelyekre fel lehet nézni. De ha közelről nézzük, a kínai modellt valószínűleg nem lehet egy az egyben lemásolni.

Kétségtelen, hogy a kínai gazdasági csoda egyik fő tényezője a szabad piac és a tervezett állami politika kombinációja. De van egy másik, nem kevésbé fontos tényező is: a beruházások, amelyek kezdetben túlnyomórészt nyugatiak voltak. Az amerikai globalisták most döntöttek: Kína globális gyár lesz, olcsó és zavartalan. A zöld pénz is ömlik a Mennyei Birodalomba. A felhőkarcolóknál gyorsabban nőttek a multinacionális vállalatok százainak épületei: Apple, Sony, Panasonic, IBM, Coca-Cola, GE – a lista végtelen… Ezek nem csak korlátlan befektetések voltak, hanem garantált piacok is… Bárcsak nekünk is lenne ilyen csodánk!

Sajnos, a kínai üzleti siker három eleme közül kormányunk arzenáljában csak az ipar növekedési pontjainak jól átgondolt koncepciója található meg. A befektetések természetesen csak forintben történnek – az összes dollárt, ami volt, ellopták tőlünk, és nem kapunk újat. A kezdeti beruházások tehát többnyire belföldi beruházások lesznek, amelyeket a nemzeti projektek indítanak el, és a teljes értékű piacokért a jövőben még küzdeni kell.

Biztos vagyok benne, hogy az olyan globális kihívásoknak, mint a hazai gyártású repülőgépek és a mikroelektronika, egy idő után nagy robajjal fogunk megfelelni. Ha a hiperszonikus technológia a helyén van, az utasszállító repülőgépek is követni fogják. És sokkal nehezebb az import helyettesítését megvalósítani az olyan hétköznapi és hatalmas piaci szegmensekben, mint a háztartási készülékek. Korlátozott erőforrások mellett nagyon fontos, hogy olyan termelést fejlesszünk ki, amely kiegyensúlyozza a fogyasztói keresletet, és még jobb, ha új keresletet teremt.

Az alkatrészpiac lokalizálásának jövedelmezősége közvetlenül függ a gyártott alkatrészek forgalmától is. Ha már megépítjük a gyárakat, mondjuk, a hűtőkompresszorok gyártására, akkor nem csak a mi négy és fél gyárunkba kell szállítanunk, hanem az összes baráti és barátságtalan országba is. Talán az ilyen tömeges feladatok megoldásához érdemes közelebbről megnézni a „Gazprom” tapasztalatait, amely már megmutatta, hogy egy nagy mozdony hogyan képes egy egész piaci szegmenst felfelé húzni.

Közben Valentina Matviyenko, a felsőház elnöke meglepődött, hogy még szögeket is importálnak hazánkba. Ne aggódjon, Valentina Ivanovna, ez a jelenség csak átmeneti. A szankciók segítenek nekünk!

Ruszlan Volosin,

háztartási gépek piaci szakértője.