p
És ez is kompatibilis a VSX-S510, felvette valami anti-krízis a lejátszó iparban. Van egy modell – xDuo X3! A készülék méretei egy hüvelyk méretűek, aszketikus menüvel, „semmi extra” megjelenéssel, jó töltelékkel és elfogadható árral párosulva. Ez a szub egyértelműen veri bármelyik mainstream eszközt, mint az ipod, iphone és ráadásul a texet, Ritmix, Cowon és Sony különböző lejátszói. Bár, az utolsó modellek méltó modellek, de az árcédulájuk magasabb lesz, és nem nevezhetők mainstreamnek..
,
Köszönjük az XChesser Audio-nak a mintát
xDuoo X3 audio lejátszó
Ez a második hordozható audio lejátszó az xDuo-tól, amelyet az elmúlt egy évben volt alkalmam meghallgatni. Az első az xDuo X2, de az ismeretségünk túlságosan futó és szellős volt ahhoz, hogy mély benyomást tegyünk a hallottakról. És most megérkezett a várva várt új termék, a régebbi xDuo X3, a kezembe.
Általában elég szkeptikus vagyok ezekkel a centikkel kapcsolatban – mit lehet vele kezdeni?? És ezúttal kíváncsi voltam: hogyan sikerült a gyártónak egy ilyen kis dobozban elhelyezni a CS4398 DAC-alapú kártyát, az OPA1612 + LMH6643 erősítőt és két microSD-helyet. Az akkumulátor élettartama állítólag körülbelül nyolc óra! Nos, azt hiszem, mindenképpen meg kell ismerkednünk egy ilyen csodával.
MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
Beépített memória Nem
Ingenic JZ4760B processzor
DAC CS4398
OPA1612 + LMH6643 erősítő
Kimeneti teljesítmény 250 mW @ 32Ω
Akkumulátor 1500 mAh, akár 8 órán át
OLED 1 kijelző.3″
Támogatott hangformátumok: DSD64, DSF, DFF, APE, FLAC, WAV, ALAC, CUE, WMA, MPE, AAC, OGG, AIFF, AIFF
Memóriakártyák 2 microSD bővítőhely
Méretek 105×45×14 mm
Súly 100g
Megjelenés és felszerelés
A készülék egy fekete-fehér kartondobozos csomagolásban kerül forgalomba, amely a lejátszó képét és a műszaki adatokat tartalmazza. A csomagolás alatt egy erős kartonból készült fekete doboz található, amelyben a következőket találjuk: maga a lejátszó, különböző papírok, egy MicroUSB kábel és egy képernyővédő.
A testet egyértelműen az általános iskolai szovjet iskolai vonalzókból faragták. Körök, háromszögek a gombok alatt és egy négyzet a képernyő alatt. A test alumíniumból készült. Az építés elég megbízhatónak tűnik. Az egyetlen panasz, legalábbis az én esetemben – a bal oldali zár gomb és a hangerő gombok a jobb oldalon egy kicsit laza, és kellemetlen a kaparás. Csak néha felbosszant.
Egyébként a fejhallgató nagyon praktikus és könnyű: száz gramm mindkettőnknek, mind Önnek. A szín az én esetemben fekete. A képernyő, bár egyszerű és egyszerű, kéttónusú, de nagyon kellemes a szemnek. Minden navigáció a képernyő alatt. Gombok egy ujjon belül. A gombok persze felvetnek néhány kérdést, de elvileg másfél száz dollárért ki lehet bírni. Olvastam, hogy egyes készülékek nyikorgó billentyűkkel és egyéb meglepetésekkel rendelkeznek. Csak remélni lehet, hogy a „hegedű játszott” az első tételek…
A lejátszási idő egyetlen akkumulátortöltéssel körülbelül nyolc óra volt. A lejátszó menü egyszerű és intuitív.
Az előlapon található a képernyő, alatta a navigáció bekapcsoló gomb, visszatérés a főmenübe, opciók, előre, hátra, és a start / megerősítő gomb . A felső végén található csatlakozók microUSB, a PC-vel való szinkronizáláshoz és a hálózati adapterhez való csatlakozáshoz. Az alsó végén található a fejhallgató és a 3,5 mm-es vonal kimenet. A készülék bal végén található a lejátszózár kapcsolója, amely a legilletéktelenebb hangokat adja ki. A jobb oldalon találhatók a hangerőszabályzó gombok +/- , két microSD-kártya foglalat és egy lyuk a lejátszó vészhelyzeti visszaállításához.
Hang
A hallgatáshoz a következő fejhallgatókat használták: Etymotic ER-4S, Westone UM3X, Phonak Audeo pfe 112 szürke szűrők , Beyerdynamic dt 1350, Audio-Technica ATH-SX1a. Minden fejhallgatóval a készülék nagyon jól játszott. Nincs nyilvánvaló műfaji preferenciák a készülék nem volt kiszúrva.
A hangszer hangja kiegyensúlyozott. Nincsenek nyilvánvaló csúcsok vagy mélypontok. A hang nem test nélküli, minden hangnak súlya van. A zenei vászon „nagy vonalakkal” van megfestve. Ami hiányzik belőle, az a legapróbb részletek. A fő anyagot világosan mutatja be, de a finom részletek nem állnak a helyén.
És még valami. Ahol a tempó nem gyors és a hangszerek száma nem túl nagy, ott minden elég jónak tűnik. És amikor az „összes tüzérség” játékba kerül, a frekvenciatartomány felső és alsó szélei kissé háttérbe szorulnak, és ott egy általános zenekari gödörbe olvadnak. De csak akkor, ha nagyon válogatós vagyok. A zenei extázis során, amely a kedvenc kompozíciókkal való egyesülés eredményeként keletkezik, az ilyen lírai kitérők a háttérben lehetségesek, és egyáltalán nem lehet észrevenni.
A zenei anyag bemutatásának szerkezete egy nagy, sötétsemleges árnyalatú kordbársonyon való simogatásra emlékeztet. Nem az, amelyet David Lynch készített a „Kék bársony” című remekművében, hanem az, amelyben a mi generációnk a nyolcvanas években, amikor olimpia volt, vagy közvetlenül utána, amikor a mackó elrepült, és mindannyian sírtunk. Ezek Sas nadrágok voltak, kissé kopottasak, durva kordbársonyból, takaros szürke színben… A hang is lehet szürke alapon és nagy vonásokkal: az alap makró, a mikro pedig mint a tízórai..
Ez az elrendezés egyfajta nosztalgikus vintage hangulatot kölcsönöz a hangzásnak. Nem, nem rossz, nekem tetszik, nem akadályoz meg abban, hogy élvezzem a zenét.
Csakhogy itt van egy nagyon fontos „de”! A tapasztalt fül már az első percekben érezte, hogy valami nincs rendben. A zene a szokásosnál lassabban szólt. Nem fontos, de már az első másodpercekben észrevettem a „lassú mozgást”, ami könnyen javítható, ha ugyanazt a zeneszámot futtatod az xDuo X3-on és egy másik forráson egyszerre.
Szóval mi volt az?? Ha a szoftver lemaradásban van, az könnyen megoldható egy új firmware-rel. És ha a hardver vagy az áramkör lelassul, a bánatom nem ismer határokat. Mit is mondhatnék?? Amennyire én tudom, a legújabb firmware nem gyorsította fel a késlekedő hangokat. Azonban nem adom fel a reményt, hogy a gyártó megbirkózik a kiábrándító hibával. „Különben, szépséges márkinő…”
Következtetések
A tweeter egyszerű, kicsit durva és csiszolt. Plusz, nincs fényerő és csengőhang. Mínuszként a részletesség enyhe csökkenése. Ahol „d-zine”-nek kellene hangzania, ott „sh-s”-t, sőt néhol „sh-sh-sh”-t hallunk.
A középtartomány is egy kicsit nyal, de nem túlságosan fanatikus. Itt minden sima, semleges és elég jó. Ami hiányzik, az a legapróbb részlet is. Makro bőségesen, mikro kevés, ahogy fentebb írtam. Az eredmény a zenei anyag enyhe egyszerűsítése.
A basszusnak tisztességes súlya van. Az ütemek szilárdak, de egy kicsit elmosódottak. Amikor néhány megkülönböztető számot hallasz, ez nem túl rossz – öröm hallgatni, de amikor a kórus sok hangszer egyszerre és a sebesség növekszik, az alacsony frekvenciák átmennek, és ezen a ponton elmosódnak.
Összefoglaló
Nem rossz és kompakt készülék a pénzéért. Nyáron, amikor a sunyi nap arra kényszerít, hogy az ember letépje a ruháit, és gyakorlatilag meztelenül sétálgasson, egy ilyen baba egyszerűen pótolhatatlan. Kiegyensúlyozott hangzás, amely kellemes, hosszan tartó hallgatást tesz lehetővé, ami engem személy szerint nagyon boldoggá tesz.
De frusztráló, hogy a hang lassul, a gombok nyikorognak, meg ilyenek. Ha ezek a problémák megoldódnak, akkor a készüléket mindenképpen nyári hifi-ként ajánljuk. Ha valakit nem érdekelnek az ilyen hibák, akkor elvileg minden más az xDuoo X3-ban elég tisztességes – figyelembe véve a lejátszó mini méretét, két memóriakártya-helyét, súlyát, lejátszási idejét és alacsony árát. Az írás időpontjában a felülvizsgálat ára az Magyar online áruházakban az xDuoo X3 számára 8000 forint régióban volt.
Méret, súly, hangzás, ár.
Probléma a lejátszás közben lelassuló hanggal. Kulcscsörgés.
Miért érdemes nekem megvásárolni az xDuoo X3 zenelejátszót? Van valami, amit kiemelnél a jó minőségű hangzás és a gyönyörű megjelenésen kívül?