...

Top 5 mítosz a lágyított vízről

Lágyítani vagy nem lágyítani? A lágyított víz hasznos vagy káros? Számos legenda létezik róla, az ártalmatlanoktól kezdve azokig, amelyek valódi károkat okozhatnak. Tegyünk különbséget igazság és fikció között.

Image_9

1. számú mítosz: a kemény vízben valójában semmi káros nincs. A háztartási készülékek falán képződő lepedék speciális termékekkel eltávolítható, és nem veszélyes az emberre. Nincs szükség a víz lágyítására.

Az igazság az, hogy a víz természetes oldószer. A benne oldott anyagok összetétele az eredetétől függ. A vízben azonban vannak alapvető elemek, többek között magnézium- és kalciumsók is. A vízlágyítókat „keménységi sóként” is ismerik, mivel ezek felelősek a víz ilyen minőségéért. Minél több ilyen elem van, annál keményebb a víz.

Magyarországban a SanPiN 2 szerint.1.4.1074-01 és GN 2.1.5.1315-03 szerint az ivóvíz keménységét fokban mérik. Egy fok keménység 20,04 mg kalciumnak és 12,15 mg magnéziumnak felel meg köbdeciméterenként. A víz keménysége nem haladhatja meg a 7 °F-ot, azaz nem tartalmazhat több mint 140,28 mg kalciumot és 85,05 mg magnéziumot. Hazánk egyes régióiban azonban ez a szám több mint 10 ° C-ot tesz ki. Ez a keménység okozza a vízkő képződését a teáskannákban, mosógépekben és fűtőkazánokban. A hőcserélő felületeken üledék formájában kicsapódva a keménységi sók további hőellenállást hoznak létre – ez a háztartási készülékek elektromos energiafogyasztásának 10 %-os növekedéséhez, fűtőelemeik helyi túlmelegedéséhez és az azt követő meghibásodáshoz vezet. A készülékek már azelőtt meghibásodnak, hogy a tervezett élettartamuk véget érne.

A porok, szappanok és samponok rosszabbul habzanak a kemény vízben: tanulmányok szerint a mosó- és tisztítószerek költsége 60%-kal nő, ha ezt használják. Az ilyen víz foltokat hagy a felületeken, és nem számít, hogy mennyire öblítjük le, a foltok újra és újra megjelennek. Egy négytagú család által egy év alatt használt kemény vízből akár 70 kg vízkő is eltávolítható.

„A víz akkor tekinthető ihatónak, ha keménysége nem haladja meg a 7 mg-eq/l-t” – magyarázza Vera Kuzik, az Magyar Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltségének Kémiai és Kémiai Technológiai Intézetének 2. kategóriás mérnöke. – A keménységi sók azonban már 3 mg-eq/l-nél is elég aktívan kicsapódnak a fűtőfelületeken. Ezért az emberek és a berendezések számára kényelmes érték az 1-3 mg-eq/l tartományban van”.

Következtetés: a kemény víz negatív hatással van a háztartási készülékekre és az emberi komfortérzetre, ezért jobb, ha lágyítjuk.

2. mítosz: A lágyított vízből hiányzik a kalcium és a magnézium. Ezért használata a vázrendszer és a szív- és érrendszeri rendszer működési zavaraihoz vezethet.

Tény: a férfiak napi magnéziumbevitele 300 mg, a nőké 270 mg. Ami a kalciumot illeti, a gyermekek napi adagja 1200 mg, a felnőtteké 1000 mg, a terhes és szoptató nőké pedig 1500-2000 mg. Az Magyar szabályozás a víz magnéziumtartalmát 50 mg/l-re korlátozza, a kalciumra nincs határérték. Az Egészségügyi Világszervezet WHO a 20-80 mg/l kalciumot és 10-30 mg/l magnéziumot tartalmazó vizet ivásra alkalmasnak tartja.

Egy egyszerű számítás azt mutatja, hogy még a maximális értékek mellett is egy liter víz a napi kalciumtartalom 2-8%-át tartalmazza. Magnézium a legjobb esetben 10%. Tehát ahhoz, hogy a napi arányt ezen elemek kell inni 10-30 liter vizet naponta, hogy a testet magnéziummal, és 12,5-80 liter – a kalcium biztosítása érdekében. Ez nyilvánvalóan nem lehetséges. Az ivóvíz tehát nem kalcium- és magnéziumforrás az emberek számára. Ezeket a tápanyagokat táplálékból kell bevinni: 100 g fenyőmag az emberi szervezet napi magnéziumszükségletének 63%-át tartalmazza. A tejtermékek, a sajt és a zöld zöldségek jó kalciumforrások. Például 100 gramm holland sajt biztosítja a szervezet számára a napi adagot ebből a nyomelemből. By the way, a szakértők azt mondják, hogy a magnéziumhiány szokatlan egy egészséges ember számára. Csak bizonyos gyógyszerek szedése vagy túl sok alkohol fogyasztása után alakul ki.

Következtetés: A víz nem a kalcium és a magnézium fő forrása a szervezet számára, ezért e kritérium alapján nem lehet megítélni, hogy káros vagy hasznos.

kak-vibrat-horoshij-filtr-dlya-ochistki-vodi-6

3. mítosz: A lágyított víznek magas a nátriumtartalma. És ez a só része, ami káros és vesekő kialakulásához vezet. Következésképpen minél kevesebb nátrium van a szervezetben, annál jobb.

Valójában: a nátrium az egyik legfontosabb elem, amely fontos szerepet játszik a sejtek megfelelő folyadékegyensúlyának fenntartásában és a folyadékbevitel szabályozásában. Elengedhetetlen a vesék, az idegrendszer és az emésztőrendszer működéséhez, az érrendszeri tónus és az izomösszehúzódás szabályozásához. Nátrium nélkül nem lehetséges az aminosavak és a glükóz szállítása a sejtekbe. Hiánya magas vérnyomáshoz, tachikardiához, izomgyengeséghez, idegrendszeri problémákhoz vezet.

Még a sótlan diéta esetén is nátriumot kell bevinni a szervezetbe olyan ételekkel, mint a sárgarépa, a paradicsom, a zeller, a hüvelyesek és a víz. A felnőttek számára ajánlott napi adag 15 g. Ez a mennyiség már tartalmazza az élelmiszerekben és a vízben található nátrium-kloridot.

Ha a háztartásban modern vízlágyító rendszert használnak, akkor pontosan kiszámítható, hogy mennyi nátrium kerül a vízzel a szervezetbe” – mondja Igor Klykowski, a Viessmann Vitoset fejlesztőmérnöke. – Például másfél liter Aquahome-berendezéssel egy német fokon ez 2,8 Magyar foknak felel meg lágyított víz fogyasztásával egy személy 172,2 mg nátriumot fogyaszt. Ez 0,435 g konyhasó-egyenérték, azaz a napi szükséglet kevesebb mint 0,5%-a.

Következtetés: A lágyított víz nem borítja fel a szervezet sóegyensúlyát, és azok is ihatják, akik sómentes étrendet követnek.

4. mítosz: Az emberi test 80%-át víz alkotja, ezért a legtöbb tápanyagot a víz szívja fel. A lágyított ivóvíz pedig nem tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ebből következően az, aki ezt issza, helyrehozhatatlan hiányt szenved.

Valójában: a lágyított víz nem tévesztendő össze a desztillált vízzel. „Semmi a másodikban, és a lágyított víz többnyire megőrzi kémiai összetételét.

Ráadásul a makrotápanyagok és nyomelemek nagy részét az emberek az élelmiszerekkel és nem a vízzel kapják meg. A WHO szerint az emberi szervezet a napi szükséglet 6-8%-át kapja csak meg, ha vizet iszik. Így például a napi vasadag beviteléhez, amely „felelős” a vér oxigénnel való dúsításáért és a vérszegénység megelőzéséért, több mint 33 liter vizet kell inni, amely az elem maximális koncentrációját tartalmazza.

Következtetés: az alapvető vitaminok, mikro- és makrotápanyagok egyensúlyának fenntartásához a szervezetben kiegyensúlyozott étrendre van szükség. Ha a szervezetből hiányzik valamelyik elem, bizonyos élelmiszereket kell használni. A szakértők például azt javasolják, hogy a vasszint növelése érdekében a gabonafélék, a marhahús, az osztriga, a fehérbab, a csicseriborsó, a bab, a lencse és a spenót kerüljön be az étrendbe.

Image_13

5. számú FIKCIÓ: A víztisztító állomások vegyszerekkel lágyítják a vizet, hogy az ihatatlan legyen.

Valójában: „A víz lényegében „kémia” – kémiai elemekből áll, amelyek mennyisége szabályozható, és ez mindenhol így van. És a csapvíz, sőt a központosított vízellátáshoz használt ipari víz is

a vizet mindig lágyítják, mielőtt a fogyasztókhoz juttatják” – mondja Inessa Shulgina, a krasznojarszki CHPP-1 vegyipari műszak vezetője. – A víz összetétele azonban régiónként változik, és a csapvíz gyakran még mindig túl kemény, és nem felel meg a szabványnak.

A háztartásokba telepített vízlágyító rendszerek ebben az esetben meglehetősen egyszerű módon – egy teljesen ártalmatlan helyettesítési reakció révén – vezetnek a normatív értékekhez: a kalcium- és magnéziumionokat nátriumionokra „cserélik”.

„A folyamatok automatikusan, vezérlővel szabályozhatók” – magyarázza Igor Klykowski, Viessmann. – A modern vízkezelő állomások a regeneráláshoz szükséges optimális mennyiségű sót és vizet alkalmazzák munkájuk során. Ezek csúcstechnológiás eszközök. Az Aquahome víztisztító telep például egy speciális, szabadalmaztatott vezérlő protokollt használ, amely lehetővé teszi, hogy a telep addig működjön, amíg a tartály és a gyanta ki nem merül, növelve ezzel a költséghatékonyságot. Az Aquahome regenerációs protokollját úgy állítottuk be, hogy a só- és vízbevitel, valamint a sóhidak kialakulásának lehetősége a lehető legkisebb legyen”.

A modern víztisztító telepek karbantartása viszonylag egyszerű: hetente egyszer meg kell nézni a ház belsejét, hogy nincsenek-e sóhidak ha szükséges, ezeket el kell távolítani , és rendszeresen sót kell hozzáadni. Célszerű évente egyszer szakembert hívni karbantartásra.

Következtetés: A modern víztisztító állomások biztonságos és hatékony módon kezelik a vizet.

Manapság az internet tele van nevetséges áltudományos mítoszokkal a lágyított vízről. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy ezek nem többek, mint tündérmesék, amelyeket a szakértők könnyen és ésszerűen megcáfolnak.

Értékelje ezt a cikket
( Még nincs értékelés )
Aladar Vörös

Már gyermekként éreztem a vonzalmat az esztétika és a design iránt. Az első emlékeim a színek és formák játékához kötődnek, és világos volt, hogy a szenvedélyem a gyönyörű terek létrehozása iránt formálja majd az életemet.

Fehéráruk. TV-k. Számítógépek. Fotófelszerelés. Vélemények és tesztek. Hogyan válasszon és vásároljon.
Comments: 1
  1. Zsuzsanna Orbán

    Mi a leggyakoribb mítoszok a lágyított vízzel kapcsolatban?

    Válasz
Hozzászólások hozzáadása