A Toshiba Electronics Europe előrejelzést ad: milyen tárolási trendek lesznek 2023-ben

Hol fogunk ennyi adatot tárolni?? A mérnököknek és programozóknak köszönhetően a lemezmeghajtók egyre nagyobb kapacitásúak és könnyebben összevonhatók hatékony tárolórendszerekbe. Így a mai problémáinkat könnyebb megoldani. De mivel az előrejelzések szerint a gépek – például az autonóm járművek és az intelligens gyárak – által generált adatmennyiségek gyorsan gyorsulnak, és mivel az emberek már most is hatalmas mennyiségű adatot hoztak létre, beleértve a biztonsági mentéseket is, tudunk-e elegendő tárolót létrehozni a következő évtized igényeinek kielégítésére?? Vagy pedig kíméletlenebb megközelítést kell alkalmaznunk, és el kell döntenünk, hogy mit ne tároljunk?

Szerző: Reiner Kese, Senior Business Development Manager Storage Systems, Toshiba Electronics Europe

A HDD-k és SSD-k közötti egyensúly a növekvő adatmennyiségek világában

A világon tárolt adatok mennyisége nem csak növekszik, hanem gyorsabban is, mint ahogy azt előre jelezték. A várakozások szerint a flash és szilárdtest-meghajtókon tárolt adatok aránya növekedni fog, míg a merevlemezeken és mágnesszalagokon tárolt adatok aránya csökkenni fog. Ma már azonban egyértelmű, hogy mindhárom technológia tovább fejlődik, egyszerűen azért, mert olyan nagy tárolókapacitásra van szükség. Feltételezhető, hogy 2023-ben a tipikus felhőalapú számítástechnikai alkalmazások kapacitásának 90%-át merevlemezek, esetleg részben mágnesszalagok biztosítják majd. És csak 10%-ot biztosítana egy SSD. De mivel

Az SSD-k kapacitási egységenként akár tízszer annyiba kerülnek, mint a HDD-k, így a pénzügyi befektetés a HDD-k esetében körülbelül 50%-os, az SSD-k esetében pedig ugyanannyi. Az ilyen tárolórendszerek az alkalmazások teljes spektrumát lefedik. Néhányuk kizárólag flash-alapú lesz, néhányuk hibrid modell, ahol a flash tárolja a gyorsítótárat vagy a meleg adatokat, a merevlemezek pedig a hideg és meleg adatokat, a többi kizárólag merevlemez alapú szerver lesz.

A hélium HDD-kapacitás ~20TB-ra növekszik

Mostanra mindhárom nagy gyártó bemutatta a héliummal töltött merevlemezes meghajtókat, akár 16 TB-os kapacitással is. A kapacitás várhatóan évente körülbelül 2 TB-tal fog növekedni az elkövetkező években, ami azt jelenti, hogy a következő évtized elején már 20 TB-os merevlemezek is elérhetők lesznek. Ezek a meghajtók a kapacitás növekedésével valószínűleg veszítenek az értékükből, de egyéb technikai javulás nem várható.

Az egyetlen kivétel az energiafogyasztás lesz, amely a hélium használatával csökken. Míg a levegővel töltött 3,5 hüvelykes merevlemezek 7200 fordulat/perc fordulatszámon viszonylag állandó 11 wattot fogyasztanak terhelés alatt, függetlenül a kapacitástól, addig a héliummal töltött merevlemezek fogyasztása 6-7 watt körül van. Ez a hélium könnyűségéből adódó kisebb súrlódás eredménye. Így a héliumos merevlemezek elterjedése segíteni fog az adatközpontok növekvő energiafogyasztásának kezelésében.

Az ilyen meghajtók által megtakarított minden egyes watt energia csökkenti az adatközpont működtetéséhez szükséges energiamennyiséget, és a hőleadás is csökken, ami gazdaságosabbá teszi a hűtést. A hőmérsékletcsökkentés másik hatása: a héliummal töltött meghajtók megbízhatósága nagyobb, mint a levegővel töltött meghajtóké folyamatos üzemben. Ez sokkal kevesebb meghibásodáshoz és hosszabb élettartamhoz vezet. A tárolási sűrűség további javítását is tervezik az olyan technológiáknak köszönhetően, mint a mikrohullámmal támogatott mágneses rögzítés MAMR , amelyet a merevlemez írófejeibe integrálnak.

Tárolási architektúra

A kapacitásigények miatt további növekedésre számíthatunk a felső rakodó állványos tárolási ágazatban. Bár ma már 60 x 4U-s rekeszek váltak a standarddá, megjelentek a 78-110 x 3,5″-os HDD rekeszeket támogató házak is. A hardveres RAID helyett sok meghajtót szoftveres megoldásokkal konfigurálnak. A modern, szoftveresen definiált tárolás továbbra is dominálni fog, valamint az olyan skálázható projektek, mint a Ceph fürtök, ahol több tárolókiszolgálót nagyobb blokkokká kombinálnak. Itt az adatvédelmet már nem biztosítja a szerveren lévő túl sok merevlemez. Ehelyett a redundancia a kiszolgálóhálózaton elérhető tárolókiszolgáló csomópontokon keresztül valósul meg.

Az adatmennyiség robbanásszerű növekedése

Az emberek már ma is hatalmas mennyiségű adatot generálnak. Tekintettel arra, hogy ezeket az adatokat ezután a feldolgozóközpontokban és a felhőben replikálják, ez csak növeli a tároláshoz szükséges memória mennyiségét. A mai napig a gépi úton előállított adatok mennyisége viszonylag csekély. 2023-től azonban ez megváltozik, mivel az olyan megoldások és technológiák, mint az autonóm autók, az intelligens gyárak, a dolgok internete IoT és az otthoni automatizálás további

Tárolandó adatfolyamok. A várható mennyiség olyan nagy, hogy a jelenlegi tárolási filozófiát komolyan át kell alakítani. A rideg valóság az, hogy az adatokat a tárolás előtt elemezni kell, hogy meghatározzuk, melyek azok, amelyek valóban fontosak, és nem törölhetők.

Mesterséges intelligencia, mélytanulás és blokklánc

Az új számítási alkalmazások, például a mesterséges intelligencia, a mélytanulás és a blokklánc jelentősen megnövelték az adatrendszerek teljesítményigényét. Arra számíthatunk, hogy ezek a technológiák sokkal több adatot fognak generálni, és tárolási megoldásokra lesz szükségük. Jelenleg még nem világos, hogy pontosan milyen hatással lesznek a tárolási követelményekre, mivel nem tudunk eleget magukról az alkalmazásokról és azok megvalósítási módjáról. Azonban 2023 és az új évtized közeledtével a dolgok világosabbá válnak. Már most nyilvánvaló, hogy ezek a technológiák tovább növelik a tárolt adatok mennyiségét.