...

Digitális fényképezőgépek: merre vezet az út a felhőszolgáltatások felé?

A fényképezőgépeket – és ez minden kategóriára és osztályra vonatkozik – mérnökök építik és tökéletesítik, nem pedig tervezők és művészek alkotják. Magyarországban úgy tűnhet, hogy ez a legjobb – a mérnöki múltból való kilépés a burjánzó misztikus gondolkodáshoz, az oktatást leértékelik és lealacsonyítják, és a tervezők, széles körben úgy vélik, mindannyian tanulatlan és tehetségtelen semmittevők. Ahogy a mondás tartja, a gyárak állnak. De a technokráciának megvannak a maga hátrányai is.

A technológia drámai változásai, mondjuk az elmúlt tíz évben, nem többnek bizonyulnak, mint kiterjedt fejlesztésnek. Az optika, a felbontás és a processzor teljesítménye együttesen javítja a minőséget, de nem nyújt radikálisan új élményt.

Fotófelszerelés

Megapixelekből már elegünk van

A tükör nélküli „rendszer”-fényképezőgépek, a közelmúlt fotótörténetének legjobb innovációs példája, a konzervatívok ellenállását igyekeznek leküzdeni. Elég, ha felidézzük, hogy az első modellekben a tervezők, miután már kiiktatták a tükröt, makacsul reprodukálták az elkényeztetett témákat. Miért készítsen tükör nélküli DSLR fényképezőgépet?

Joggal mondhatjuk, hogy a fotótechnikai ipar régi és alaposan átgondolt, és nehéz itt valami feltűnően újat kitalálni, még az új dizájnt sem kizárva.

Így lehet. De vannak elektromos autók és ötajtós kupék, súlytalan laptopok, „poszt-számítógépes” táblagépek, robotporszívók és okostévék.

A valós élet gyorsan online lesz, a közösségi hálózatok gyökeresen megváltoztatják a társadalmakat. És csak az ultra-zoomok és az ultra-kompaktok maradtak olyanok, mint egy évtizeddel ezelőtt voltak.

És a kísérlet, hogy hozzon létre egy szép kamera elkerülhetetlenül vezet egy szerkezetileg megkülönböztethetetlen „szappantartó” szó szerint vagy egy másolat egy design a hetvenes évekbeli. Ez utóbbiról kiderül, hogy régi, de – őszintén szólva! – nem különösebben csúnya..

A számítógépek piacán ott van az Apple. A vállalat egy tucat év alatt újra feltalálta a mobiltelefont, a szoftverfejlesztést és -forgalmazást, valamint a táblagépet. És megmutatták, hogy a kifinomult technológia, bár funkcionális és kényelmes, lehet szép és divatos is.

Sokféleképpen lehet bánni egy ikonikus márkával és fogyasztóival. De a Windows Mobile évekig az informatikusok kíméletlenül hibás játéka volt az iPhone megjelenése előtt, a MacBook sorozat nélküli laptopokat még mindig vastag műanyagból szerelnék össze, és a „nyomógombok” – végül is szintén egy régi megoldás – maradnának a domináns mobil formátum. Az internetes táblagépet az Apple meggondolatlan követői ismét laptopnak állítják be.

Az Apple már nincs a fotós felszerelések piacán, és valószínűleg nem is lesz ott többé a hűséges rajongók jól megvannak az iPhone kameráival és az Instagram alkalmazással .

Kár! Szeretném, ha ismét fényképezőgépet választanék, és nem új számokat, hanem új ötleteket látnék. Nem doboz a dobozért, hanem a fotótechnika elveinek és alapjainak általános újragondolása. Méretben, irányításban, kommunikációs képességekben, legalábbis szép felületen vagy dizájnban.

Néha az olyan cégek, mint a Sony és a Samsung is ezt teszik. Nyomuljunk tovább – megapixelből már régóta elég volt. Ami hiányzik, az az új technológiák létrehozásának kreatív megközelítése.

A „felhős” magasságra törekvés

A „és ezek nagyok, de öt az öthöz” témát már régen és jól nyilvánosságra hozták, de az életben semmit sem veszít aktualitásából. A rákok kiválasztása még mindig kényes kérdés, és a kompakt „rendszerkamerák” jelenlegi piacát elnézve az ember a „nagyok és hárman” után is vágyakozik.

A Samsung NX termékcsalád legújabb frissítése egyszerre több okból is hihetetlenül vonzó. Egyrészt, mert szépek, és a szép technológia jobb, mint a csúnya technológia.

Másodszor, érdekes a Samsung azon ötlete, hogy a kamerát integrálja a modern felhasználó „digitális környezetébe”. Egyszerűen fogalmazva, megtanítani a kamerát kommunikálni és különböző módon interakcióba lépni a telefonokkal, táblagépekkel, TV-készülékekkel, sőt a közösségi médiával és a tulajdonos egyéb internetes szolgáltatásaival is. Csak feltölti a fényképeket a felhőalapú tárhelyre, és okostelefonját vezeték nélküli távoli keresőként használja!

Mindezeket különböző gyártók így vagy úgy már kipróbálták a Samsung előtt. De először is, mindegyikük külön-külön messze elmaradt a „mértéktől”, másodszor pedig a tükör nélküli rendszerek osztályában még senki sem tette ezt meg.

A Samsung technológiája nem hibátlan, de ez egy jó, ambiciózus próbálkozás, nem pedig egy olyan kifogás, mint az, hogy képes feltölteni a képeket az otthoni számítógépre, miután előzőleg telepítette és konfigurálta a bonyolult és érthetetlen szoftvert.

A Samsung NX termékcsalád további előnye, hogy a rendszerhez további objektíveket is vásárolhat. Vagyis még a korlátozottan rendelkezésre álló készletben is ésszerű választék és viszonylag megfelelő árak állnak rendelkezésre. Az érem másik oldala emlékeztet az ugyanezen NX200 „kiegyensúlyozatlan” szoftveres magjára az első generációk sokkal megbízhatóbban és szebben működtek , valamint a fejlesztő ellentmondásos döntésére, hogy maga gyártja az érzékelőket.

A 20 megapixeles érzékelő az összes jelenlegi NX modellben nem túl sokoldalú: bizonyos helyzetekben jó, de más helyzetekben érezhetően gyengébb, mint más versenytársaké. Mindegy, három forint fejenként. De kicsi.

Ha a Samsung megvehetné a Canon elektronikáját és matematikáját, mint a PowerShot G1 X esetében, tökéletes fényképezőgépet kaphatna. Ahhoz, hogy „olyan nagy legyen, mint tegnap”, jó lenne újraépíteni ezt egy kisebb testben, mint a Sony NEX-5N, lehajtható kijelzővel. Ez egy csapásra megszüntette volna az összes vásárlói szorongást.

De egy még korábbi klasszikus így írt róla: „Ha Nikanor Ivanovics ajkai…”. – és így tovább, de választanod kell abból, amid van. A jó dolog az, hogy a helyi hibák ellenére még mindig bőven van miből választani.

Az év tükörreflexes fényképezőgépe a 800-as számmal?

A tavasz nem hozott sok újdonságot a fotós piacokra, a fotós közösség azonban még mindig forrong, és az idei év legszenzációsabb fényképezőgépét – a Nikon D800-at – vitatja meg. Amikor bemutatták a Canon EOS 1X csúcsgépet, mindenki lefagyott, és várta a Nikon válaszát.

A válasz nem tartott sokáig, de nem volt különösebben meglepő: a Nikon D4 elég közel kerül az örök riválishoz a felsőkategóriás riportfilmek szegmensében. Az utolsó előtti teljes képkockás fényképezőgépek terén azonban a szakemberek igazi sokkot kaptak. Mindenki a négyszeres valamivel gyengébb változatára számított, de a 36 megapixelesnek mondott felbontás egy viszonylag olcsó fényképezőgép esetében zavarba hozta a fotós közösséget.

Van egy igazi versenytársa a digitális háttereknek valódi pénzért. Ahogy az első tesztképek megjelentek az interneten, a kétségek gyorsan átadták helyüket az izgalomnak, és a videószakértők visszajelzései csak tovább fokozták a fórumokon zajló heves vitákat.

Most, hogy a Nikon D800 már kapható és sok boldog tulajdonosa van, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez tényleg „az év fényképezőgépe”, tekintet nélkül a díjak számára vagy a verseny minőségére.

A fotósok már régóta bizonygatják egymásnak és másoknak, hogy a megapixelek száma nem döntő fontosságú, és hogy más specifikációkat kell nézni, és sok tekintetben igazuk volt. Valójában, sűrűn csomagolva a kis érzékelőkre, figyelembe véve a kamerán belüli processzorok viszonylag primitív munkáját, az eredmény egyáltalán nem volt lenyűgöző.

Még a csúcspéldányokat sem lehet komolyan venni, mert egy olyan fényképezőgép, amelynek az ára meghaladja egy átlagos Magyar éves jövedelmét, olyan megfizethetetlen, mint a hold az égen. A legtöbb szakember tehát elégedett a 12-16 megapixeles irodai dobozokkal, és nem sokat gondolkodik a valóban nagy felbontású képeken. A Nikon új minőségi mércét állít fel a profik számára.

Valójában ebben az esetben egyszerűen egy új trend alakult ki. Egyfajta „stabil időszak” után új érzékelők jelentek meg, a processzorok kapacitása jelentősen nőtt, a szilárdtest-médiumok pedig olcsóbbá váltak. A fejlettebb fájlfeldolgozó algoritmusokkal kombinálva ez az új modellek megapixeleinek drámai növekedését eredményezte.

Egymás után jelentek meg a Sony amatőr fényképezőgépek 20 megapixel feletti érzékelőkkel, és más cégek is követték a példát. A szakembereknek tehát akarva-akaratlanul is át kell gondolniuk, hogy milyen eredményeket produkálnak. Természetesen a legtöbb kép végül nem igényel nagy felbontást, és azt gondolhatnánk, hogy a kép készítésekor csak be kell állítani a kívánt felbontást, és meg kell barátkozni vele.

Azonban minden fotós beállít egy maximális felbontást és egy minimális tömörítést, bármit is lőnek. Mindenki minőséget akar a határon, és a gyártók reagálnak erre..

Értékelje ezt a cikket
( Még nincs értékelés )
Aladar Vörös

Már gyermekként éreztem a vonzalmat az esztétika és a design iránt. Az első emlékeim a színek és formák játékához kötődnek, és világos volt, hogy a szenvedélyem a gyönyörű terek létrehozása iránt formálja majd az életemet.

Fehéráruk. TV-k. Számítógépek. Fotófelszerelés. Vélemények és tesztek. Hogyan válasszon és vásároljon.
Comments: 3
  1. Péter

    Digitális fényképezőgépek: Melyik irányba tartunk a felhőalapú szolgáltatások terén?

    Válasz
  2. Máté

    A digitális fényképezőgépek világában egyre népszerűbbek a felhőszolgáltatások, de vajon merre tart a fejlődés? Mik az előnyei és hátrányai ennek az iránynak? Milyen új lehetőségek várhatók a jövőben? Mik a főbb kihívások ezen a területen?

    Válasz
  3. Nikolett Farkas

    Mennyire megbízhatóak és biztonságosak a felhőszolgáltatások digitális fényképezőgépek számára? Van-e valamilyen korlát vagy előny, ami ezt a technológiát egyértelműen ajánlottá tenné a fotósok számára? Érdemes-e áttérni a hagyományos tárolási módokról a felhő alapú tartalmakra?

    Válasz
Hozzászólások hozzáadása